© 2017 by Talking Bodies

Proudly created with Wix.com

Flora Veres Talking Bodies

https://www.facebook.com/FloraVeresMovingWorld/

All rights reserved.

tancvilagnapjapecs@gmail.com

Please reload

További filmek

Wild Horses/ Vadlovak

 

WILD HORSES / VADLOVAK

 

https://www.rekaszucs.com/wild-horses

 

credits | alkotók:

 

Directed by | rendezte: Réka SZŰCS

Choreography, cast | koreográfia, tánc: Manuel BADÁS, Giovanni Adrián PÉREZ ORTEGA,

Reynaldo MARTÍNEZ SANTIAGO

Photography | fényképezte: Gábor SZABÓ HSC

Edited by | vágó: András KOVÁCS E., Márk GYŐRI

Sound design: Rudolf VÁRHEGYI HAES

Musical instruments | hangszerek: Veronika CZUPI, Attila PÉTER

Assistant | asszisztens: Péter VÁRNAI

Colorist | fényelő: Márk GYŐRI

Inspiration, ink drawings | inspiráció, tusrajzok: Barnabás BARDON

Super 8 development and scanning | Super 8 előhívás és digitalizás: Szilárd SZILAS, Csaba

VÁNDOR

Producer: Kristóf HELYEI, Réka SZŰCS

Stills | werk: Réka SZŰCS

Teaser: Péter VÁRNAI

 

thanks to | köszönet:

Igor BUHAROV, Gábor KASZA, Csaba VÁNDOR

produced by | gyártó:

©Értékmegőrző /SAFE Studio 2016

supported by | támogatók:

4CUT, 42/B Studio, Apodosz Foundation, Mediaware

 

https://www.rekaszucs.com/wild-horses

 

mottó: 'Engem a hátán hord az Isten'

 

A test bemegy a házba, ahelyett, hogy felszállna egy gépre, mely előbb Mexikóvárosba, majd Oaxacába repítené. Ott még elérné a kora esti buszt, mely éjszaka a hegyeken át vinné Puerto Escondido-ba. Platós teherautón utazna a szúrós reggeli napsütésben végig a 175-ös úton, majd Puerto Angelnél taxiba préselődne vagy nyolcadmagával, hogy eljusson a Huatalco édesvízi tóra emlékeztető csücskéig, s ott az árnyékban kivárja, míg egy halász megszólítja, hogy néhány dollárért nem akar-e a csónakján átjutni a lagúna túlfelére.

 
Nem minden csónakos halász, és nem minden halász megbízható. De be lehet szállni abba a korhadt ladikba, amelyikkel egy színes ünneplőbe öltözött, virágokkal díszített, összeaszott, apró indián pár indul a vízre.

 
A lagúna természetvédelmi terület, így a csónakos ritkán indítja be a motort, hogy utasaival gyorsabban hasítsa a mély méregzöld közeget.

 
Ha nem szól a masina, a sűrű mangrove-mocsárban, a víz felett közvetlenül mindent átszövő matt fehér léggyökerek közt nemcsak tisztán látni, de hallani is az apró, ismeretlen gémeket.

 
Az út nem elég hosszú ahhoz, hogy felfogja az ember, min hatolt keresztül. Amint a csónak kiköt, kis néger gyerekek szaladnak a forró homokban az utasok elé, helyi kevert indiánnyelven beszélnek. Egyikük a kérdésre bólint, megismétli a hely nevét, majd elhallgat, egy irányba mutat, és futásnak ered.
Aki követi, pálmafedeles, földből épített kunyhók közt, a puha homokban nehezen haladva, különös formájú, nagy, fekete tyúkokat kerülgetve bukdácsol előre értetlenül.

 
De az értetlenség és minden más azonnal megszűnik, amint a falun túljutva a tér hirtelen kitárul. A végtelen óceán tölti ki a látómezőt. A távolban, állítólag, nagyjában ahol a sósvíz harsogó türkizből feketés kékbe vált, bálnák szoktak mutatkozni.


De a test nem megy. Csak olykor vadlovakkal álmodik.

 

 

 

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now